Egri vár

by Róbert Gölle , Miklos Schaum , Rozgonyi Erik — last modified 2009-12-11 00:29

group: 10. E (2008/2009) Várháborúk kora

Eger Magyarország egyik legszebb õsi, mûemlékekben gazdag városa, a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében, a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag település gyógyvizei és borai is világhírűek. Az egyik legismertebb műemléke az egri vár.

Az egri vár rövid története:

Az egri vár története egészen Szent István koráig nyúlik vissza, amikor a székesegyház építésébe kezdtek az Eger patak fölé magasodó domb teraszán. A vár ma látható része aztán e köré a templom köré terebélyesedett, amikor a tatárjárás pusztításait követően Lambert püspök várépítési engedélyt kért IV. Béla királytól.
Az erődnek a 16. század előtt is fontos szerepe volt mind stratégiailag, mind közigazgatásilag, mind pedig egyházilag, de igazi hírnevét mégis az 1552-es török ostrom során nyújtott világra szóló védelmével vívta ki. Dobó István 1549-ben vette át a vár irányítását. Elsődleges feladatának tartotta, hogy minél jobban megerősítse a végvárat a várható török támadás ellen, mind a helyőrség, mind a hadieszközök számának emelésével (ekkor épült az ún. „Dobó-bástya”, melyet rossz állapota miatt felrobbantottak, de napjainkban újra a régi pompájában tündököl).

1552. szeptember 4-én indult meg az ostrom. Előző éjjel a császári zsoldos sereg csöndben dezertált, így a várat csak a helyiek és a környékről a várba menekült 2000 fő védte. A támadás szeptember 11-én indult. Az ágyúkkal megrongált falakat a törökök igyekeztek aláaknázni. A várfalakon folyt a küzdelem, de az október 13-i utolsó nagy roham sem bizonyult elegendőnek, hogy a többszörös túlerőben lévő oszmán sereg bevegye a várat. A várkapitány, Dobó István és Bornemissza Gergely irányításával elhárították a török haderőket.
Nem így történt 1596-ban, amikor a jóval erősebb véderővel felszerelt, bővített, fejlesztett vár, bő két hét alatt a törökök kezére jutott, a haderő fegyelmezetlensége miatt. Az oszmán seregek felismerték az erőd jelentőségét, és stratégiai központot alakítottak ki itt.

Eger vára 1686-ban szabadult fel az oszmán megszállás alól, egy jól előkészített tárgyalás eredményeképpen. Ezután azonban, az erőd elveszítette jelentőségét olyannyira, hogy 1702-ben Lipót császár elrendelte a külső vár felrobbantását. A Rákóczi szabadságharc idején, a fejedelem épített a vár nyújtotta lehetőségekre, de a külföldi támogatás nélkül kudarcba fulladt szabadságharc sem mentette meg a várat, a rá váró enyészettől.

Érdekesség:
Az egri várban a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat, és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is feleleveníti.

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_v%C3%A1r

http://www.agria.hu/eger/tortenet.html

http://www.egeronline.com/sights/castle/

Élő kép a Dobó térről (Eger)

Irodalmi művek az egri vár ostromáról (Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Honismeret - A honismereti szövetség folyóirata XXX. Évfolyam. 2002/5)

Egri vár nagyobb térképen való megjelenítése