| cs | de | en | es | et | fi | fr | hu | ka | lt | pl | ru | se |
![]() |
|
Hollókő
by Krisztián Balogh , Attila Juhász
—
last modified 2009-12-11 00:32
A vár a XIII.-XV. században:Hollókő várának legkorábbi részét, az öregtornyot, az itt birtokos Kacsics nemzetség építette a XIII. század végén, de ennek pontos idejét nem ismerjük. E nemzetség Illés ágából származó I. Péter fiai közül Mikus Hollókő, Leusták Somoskő, II. Péter Baglyaskő és Mihály Sztrahora várát tartotta birtokában a XIV. század elején, és amikor 1310-ben Csák Mátéhoz csatlakoztak, e várakat is átadták neki. Károly Róbert király Csák Máté hatalmát 1312-ben rozgonyi csatában megtörve, birtokainak nagy részét, köztük Hollókő várát is elvette, és ez utóbbit 1313-ban, az akkor még lublói várnagy Szécsényi Tamásnak adományozta, melynek birtokába a budai káptalan 1327-ben be is iktatta. Hollókő várát a XV. század elején a husziták vezére, Giskra foglalta el rövid időre. Az 1411-ben megtartott birtokfelosztáskor Hollókő vára Szécsényi László birtoka lett, aki azt tartozékaival együtt 1454. október 27-én a sági konvent előtt 16.000 forintért vejének, Losonczi Albertnek zálogosította el, majd 1455.április 30-án a budai káptalan előtt két leányának Hedvignek, Losonczi Albert feleségének és Annának adományozta. Az 1461.június 29-én kelt oklevél szerint Mátyás király, Guthi Országh Mihály nádornak és Losonczi Albertnek új adomány címén adta Hollókő várát, az ország felső részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik elismeréséül. Az adományt a király 1481.július 29-én megerősítette, és a beiktatásra a székesfehérvári konventet utasította. A vár a török ostromok idejétől a XX. századig: A törökök átjárási útvonala: Miután a török 1541-ben elfoglalta Buda várát, egyre nagyobb veszélybe kerültek a nógrádi várak is, melyeket a Habsburg hadvezetés beletagolt a királyi végvárrendszerbe. A vár falai között állomásozó helyőrség feladata volt megakadályozni a rablóportyáikra induló török lovascsapatok betörését a környező jobbágyfalvakba, de csekély létszámuk miatt ezt csak nehezen tudták végrehajtani. A vár kialakítása: A körülbelül 400 méter magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült. A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az ötszögletű öregtorony. Itt négy lakószint kapott védelmet. Később, 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is. Később nőtt az igény a kényelem, a hatalom és a vagyon megmutatásának lehetőségei iránt, tehát szükség volt egy lovagterem kialakítására. Közvetlenül melléje pedig egy kápolnát emeltek. A 15. században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel, felvonóhíddal megerősített rendszer védte a felsővárat, amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek. A falsarkokon és a fontosabb építészeti részletek kiképzéséhez sárgásfehér mészkőből készült faragott köveket használtak. A falak erősítésére keményfa kötőgerendákat alkalmaztak. Megközelíthetőség: A Pásztót és Szécsényt összekötő országúton haladva távolból két pontról is feltűnik a festői fekvésű várrom. A faluba érve a vendéglő mögötti autóparkolótól gyalogos út vezet a várhoz, de a régi faluból rövidebb és meredekebb úton is megközelíthető. Érdekességek: A legenda szerint Kacsics András elrabolta szomszédja asszonyát és várában fogva tartotta. A hölgy dajkája azonban - aki boszorkány volt - rávette az ördögöt, hogy segítsen kiszabadítani. Az ördög fiai hollóvá változtak, és a várat kövenként lebontották, így az asszony kiszabadult. A hollók azonban a magukkal vitt köveket a Szár-hegyen újra lerakták, felépítvén mai helyén Hollókő várát.
Forrás2 Forrás3 Forrás4 Forrás5 |